(Ezt az interjút a VIVA készítette Magdival május 22-én )

ADA: Elég sok ember szorított neked az Eurovíziós dalfesztiválon. Olyan jól drukkoltak, hogy kilencedikként végeztél. Gondoltad, hogy ilyen sikeresen fogsz szerepelni?

RÚZSA MAGDI: Tudod, nagyon sok negatív dolgot kaptam akkoriban, ezért nem túl lelkesen indultam el a versenyre. Akkor nyugodtam meg, amikor kinn Helsinkiben az egész stáb oda volt a dalért, amit énekeltem. Aztán a Dubliner Pub-ban volt egy koncertünk, amire sokan eljöttek és nagyon szerették. Még más csapatok küldöttjei és újságírói is odajöttek utána gratulálni. Én azt gondolom, hogy ez a kilencedik hely nagyon jó, hiszen ezzel Magyarország már most benn van a jövő évi döntőben.

ADA: Mondtad, hogy jó volt Helsinkiben, de amikor hazajöttél, ismét több támadás ért.  Az angolok szerint ugyanis az Aprócska blues nagyon hasonlít a Grease című musicalből az Olivia Newton-John által énekelt Hopelessly Devoted to You című dalra.

RÚZSA MAGDI: Szerintem az angoloknak csak azzal van bajuk, hogy nagyon rossz helyen végeztek. És biztos az is kellemetlenül érinti őket,  hogy 42 ország szerzői úgy döntöttek, hogy az én dalom a legjobb. De szerintem röhejes ez a vád, mert a két dalnak köze nincs egymáshoz. Persze megeshet, hogy nekik a hasonlóság mást jelent, mint nekünk. Ha azt jelenti, hogy lassan indul, aztán dinamikus lesz, akkor talán tényleg igazuk van. De más egyezést én nem látok.

ADA: Neked ki volt a kedvenced a versenyen?

RÚZSA MAGDI: Tudod, ez furcsa, mert az én kedvencem nem zeneileg volt jó. De az izraeliek induló dala nekem nagyon bejött. És szeretem a dilis dolgokat is, talán mert én is bohókás ember vagyok, szóval nekem tetszett, amit az ukránok csináltak. Tudod, akik ezüstbe öltöztek. Ez talán nem volt kitűnő minőségű nóta, de engem nagyon elszórakoztatott.

ADA: Én meglepődtem a végén, amikor láttam, hogy kik kapták a legtöbb szavazatot.

RÚZSA MAGDI: Az embereknek szükségük van a vicces dolgokra. Biztos vagyok benne, hogy az ukránok ennek köszönhetik a második helyezésüket. De például a boszniai lány dala is nagyon tetszett. Az szakmailag is nagyon magas színvonalú volt.

ADA: Mi történt veled mióta hazajöttél?

RÚZSA MAGDI: Folyamatosan koncertezek. Voltam Szabadkán, otthon. Feledhetetlen élmény volt. Tele volt a Sportcsarnok, 2500 ember tolongott benne. És amikor megszólalt a dalom, csak kitartottam a mikrofont a tömeg felé, és ők végig énekelték velem az egészet. Nagyon jó élmény volt.

ADA: Többen mondták, hogy neked volt a legszebb hangod az egész versenyen.

RÚZSA MAGDI: Köszönöm. Ez az a plusz, ami miatt megérte ott lenni. Összegyűjtöttem magamnak emlékbe a finn lapokat, mert olyan kimagaslóan szépeket írtak rólam, ami nagyon jót tett a lelkemnek. A skandinávok egyébként azóta is érdeklődnek irántam, kérik, hogy látogassak vissza.

ADA: És miután hazajöttél kiderült, hogy a VIVA Cometen is jelölt vagy, két kategóriában. A legjobb női előadó és a legjobb klip díja is a tiéd lehet. Te hogy látod a saját esélyeidet?

RÚZSA MAGDI: Nem szeretek ilyesmiken előre gondolkodni. Majd meglátjuk, hogyan lesz. Ahogyan az emberek akarják, ami tetszik nekik.

ADA: Gondoltad, hogy bekerülsz bármelyik kategóriába?

RÚZSA MAGDI: Hát, azért reméltem...

ADA: Hogyan tudtad meg, hogy jelölve vagy?

RÚZSA MAGDI: Nekem a kiadóm mondta, de két perc múlva már a VIVA egyik munkatársa is hívott. Szóval gyorsan terjedt a hír.

ADA: Melyik típusú díj jelent számodra többet? A közönségdíj, vagy a szakmai elismerés?

RÚZSA MAGDI: Mindkettő fontos, attól függ, miről van szó. Mert sok esetben a szakma elismerése mindennél fontosabb. De végül a közönség dönt, hogy kíváncsi lesz-e rá, vagy sem. Mert hiába mondja a szakma, hogy ez nagyon jó, ha az emberek nem vevők rá.